A Filmtettfeszt szpotjának fejlődéstörténete

Igazi kihívás volt a Filmtettfeszt 2012-es szpotját, Bertóti Attila remek animációját feldolgozni a fesztivál idei, rendhagyó kiadásához. Egyben megtisztelő is, ugyanis a Filmvadászok kara (a Hobo Blues Band Vadászok karának átirata) a kedvencem volt az eddigi összes fesztiválszpot közül (valójában két változata készült, 2012-ben és 2014-ben, kis különbséggel). 

 

Amikor elkezdődött a tervezés, ötletelés, még nem volt biztos, hogy a megszokott időpontban megtartható-e majd a fesztivál, ezért a szeptember közepi dátumra esett a szervezők választása, hogy szükség esetén szabadtéren is lehessen vetíteni. Így az egész kreatív folyamatnak augusztusban kellett kezdődnie, amikor minden héten a csapat más-más tagja volt éppen szabadságon. Ennek ellenére minden szálat sikerült összehangolni, köszönhetően Zágoni Bálint főszervezőnek: a szövegírást, a kórus hangfelvételét, majd film elkészítését, amire az idei fesztivál egész arculata épült. Utóbbit Makkai Bencével és a Vizualitas Stúdióval közösen dolgoztuk ki.

Mint általában, a kreatív folyamat egy brainstorminggal kezdődött. A körülményekre jellemző módon, sajnos egyszer sem volt alkalma a csapat tagjainak személyesen találkozni. Ez persze hagyott egy kis hiányérzetet maga után, de előnye is volt: az emberek ezalatt nem csak több városban tartózkodtak, de három különböző országban is megfordultak. A szervezők részéről felmerült néhány ötlet, ezek közül hármat ki is dolgoztunk nagyjából szinopszis szinten. A szülinapi tematikát mindenképp meg akartuk tartani, viszont szerettünk volna arra is reflektálni, hogy ez az év nem csak emiatt rendkívüli, így esett a választás a 2020-as Filmvadászok karára, és így lett kicsit hosszabb is a szpot a korábbi változatoknál.

A témáról sok minden eszünkbe jutott még, ezért többször felmerült egy-egy poén ötlettel kapcsolatban, hogy kockázatos vagy elcsépelt lesz a koronavírus kapcsán. Végül azok az ötletek maradtak benne a forgatókönyvben, amikről úgy gondoltuk, többszöri megtekintés után sem válnak majd idegesítővé (ez persze mindig szubjektív is, főleg egy kényes, megosztó téma esetén, de abból indultunk ki, hogy ez egy kicsit a saját közegünk, nem egy ismeretlen közönséghez szólunk).

A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy tartalmilag és grafikailag is adaptáljuk a filmet, úgy, hogy ne az eredetit próbáljuk utánozni. De azért utalás szinten szerettünk volna nyújtani valamit azoknak a nézőknek, akik emlékeznek a korábbi változatra (ezért került bele például a csipsz zörgetés, ami most a szövegből kimaradt). Látványban egy új, ránk inkább jellemző, színes, kollázs-stílust választottunk. Egyedül a Sárga csikó karakterét tartottuk meg (aki nem csak az éneklős szpotokban szerepelt, hanem állandó elemévé vált a Filmtettfeszt arculatának), de természetesen őt is a papírkivágásos animáció látványvilágába dolgoztuk át.

A Sárga csikó eredeti rajzolt karaktere

A munkafolyamat első lépése a megszokott módon a storyboard elkészítése volt. Ez még nem tartalmazza a látványelemeket, csak egy vázlat, hogy lássuk, hogyan képzeljük el az egyes kompozíciókat. Ezután az animatik szokott következni (a storyboard képeit rávágjuk a hangra, hogy előre látható legyen a film ritmusa – hogy pontosan melyik kép mennyit tart (milyen részletességgel kell kidolgozni). Zenei klipekben ez kihagyhatatlan, most viszont csak akkor került rá sor, amikor már elkészült a garfika, így az animatikot a végső látványelemekkel készítettük el. Eközben Bálint megszervezte az ének felvételét, erről is készült egy kis videó.

Storyboard

Miután kikerültek a látványelemek Buzási Gyopár rajzolójából, a munkánk 4 szálon folytatódott: Makkai Bence elkészítette a nyomtatott anyagokat, mi pedig hárman is dolgoztunk a  szpoton. Vicsi Judith szinkronizálta az éneklő szájakat a zenei alapra, amiket később rátettünk az összes karakterre. Eközben összeraktam egy kompozíciót, amelyben minden elem benne van (mivel a filmben nincs vágás, egyetlen térben kellett elhelyezni mindenkit, és kiszámolni, ki hol üljön és milyen távolságra, hogy mindenki a megfelelő időben kerüljön a képbe, majd a totálban is minden a helyén legyen, és a kamera is természetesen tudjon haladni. Ekkor azonban még nem tettük rá a filmre a kameramozgásokat, hogy minél kevésbé lassítsuk a programot. 

A nézők kompozíciója fények és 3D hatás nélkül

Ezután Gyopár elkészítette a karakteranimációkat, és az apró mozgásokat, betette az éneklő szájakat a zene ritmusára. A végén újra visszakerült hozzám a projekt, ekkor került bele a kompozícióba a virtuális kamera, a fények (ezekkel azért is kellett játszani, hogy mindig arra a karakterre irányítsuk a figyelmet, akiről az ének szól, és ne lőjünk le egy következő poént). Végül pedig elkészült a sound design, aminek köszönhetően új életre kelt az addigi animáció. Némi technikai nehézség után (itt köszönjük Bertóti Attilának is a visszajelzéseit), végül sikerült az utolsó utáni változatot is exportálni.

Fogadjátok szeretettel 🙂

 

A stáb:

  • Szöveg: Papp Attila Zsolt
  • Ének: Zágoni Tamás-Tibor, Kún Tamás, Kis Gellért-Zsolt, Sógor Sámuel, Nagy Bence Dávid
  • Karnagy: Adorjáni Katalin
  • Felvétel: Lénárd József “Yogi” 
  • Animáció: Zoom Stúdió (Buzási Gyopár, Kassay Réka, Vicsi Judith)
  • Sound design, hangszerelés: Iszlai József

 

Kassay Réka

Hírlevél

Ha szeretnél máskor is hasonlókat olvasni, iratkozz fel hírlevelünkre, melyből értesülhetsz a legújabb bejegyzéseinkről és tevékenységeinkről.

A fenti négyzet kipipálásával tudomásul veszi és hozzájárul felhasználási feltételeinkhez. Adatait bizalamasan kezeljük.